Érd, a fesztivál belföldi vendégvárosa

 

Érd

A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.

Érd – ahol közel 70 ezren élnek – a legek városa. Magyarország legnagyobb megyéjének legnagyobb lélekszámú, legfiatalabb és legújabb megyei jogú városának lakói vagyunk. Sokan gondolják még ma is, hogy Érd alvó város, egy nagy „falu”, pedig éppen ellenkezőleg: városunk fejlődik, és ennek köszönhetően évente mintegy 1200 beköltözővel gazdagodik.

Érd

Érd az ország legeredményesebben pályázó városa: az elmúlt tíz évben közel 50 milliárd forint uniós pályázati pénzt nyert el. Az Érdre érkező uniós támogatási forrásokat egyebek mellett iskola felújításra, óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítésére, a felszíni vízelvezetés korszerűsítésére, a város csatornahálózatának bővítésére, illegális hulladéklerakók felszámolására, a városközpont felújítására, de mindenekelőtt Érd történelme legnagyobb beruházására, a csatornahálózat korszerűsítésére fordítottuk.

Érden a sportélet is fellendülőben van. Női kézilabdásaink 2010-ben jutottak fel az NB1-be, s azóta öt bajnoki bronzéremig, Magyar Kupa ezüstéremig jutottak, valamint nemzetközi kupasorozatokban szerepeltek, ami a hazai kézilabda történetében példátlan fejlődés. Birkózóink országos és nemzetközi szinten is kiváló sikereket könyvelhetnek el a különböző versenyeken, s amit kevesen tudnak: az érdi szumósok több Európa-, illetve világbajnoki címet is szereztek már. Az érdi úszósport is fellendülőben van, hiszen a magyarországi vizes világbajnokság úszóválogatottjában érdi úszó is szerepelt: a vb-ezüstérmet szerzett Milák Kristóf.

 Kézilabda

Érd a kultúra városa is. A Városi Galériában neves képzőművészek alkotásait láthatják az érdeklődők. A Magyar Kultúra Napján adjuk át az Írószövetséggel közösen alapított, fiatal költőket díjazó Bella István-díjat. Minden évben, szeptember első hetében rendezzük meg az Érdi Napokat, valamint főtéri fesztiválunkat, az ÉNFESZT-et. Ugyancsak Érden található az Európában egyedülálló Földrajzi Múzeum, amelyet Balázs Dénes geográfus, karsztkutató, természettudományi gyűjtő, földrajzi szakíró alapított.

Érd főtér

Érd múzeum

Kevesen tudják, hogy Érden található az ország három minaretje közül az egyik. Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje, amelynek csonka tornya egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapás által sérült meg.

Minaret

A környezetvédelem is egyre fontosabb szerepet kap megyei jogú városunk életében. A Kakukk hegy szépsége, Attila-vára az óvárosban, a nemrég létesített Fundoklia tanösvény a fiatalokkal is megismerteti az értékek védelmének szükségességét. A Fundoklia völgy 2004-től Natura 2000-res terület.

2015 nyarán Érd Megyei Jogú Város részese lett a Modern Városok Programjának, amelynek révén a következő években több mint 60 milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet városunkba. Ebből többek között két új gimnáziumot, két új általános iskolát, két új óvodát tervezünk építeni, Érdligeten záportározó és szabadidőpark létesülhet.

Városunkban működik az ország talán legszélesebb jogkörrel rendelkező ifjúsági önkormányzata, amelynek tagjait (a diákpolgármestert, a két diák-alpolgármestert és öt diákképviselőt) az érdi középiskolások titkos szavazással egy évre választanak. Az Érdi Ifjúsági Önkormányzat 10 millió forint saját éves költségvetéssel rendelkezik, valamint részvételi és javaslattételi joga van a város közgyűlésében és annak bizottságaiban.

***

ÉrdJövőre lesz negyven éve, hogy Érd városi rangot kapott, de hosszú évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy infrastruktúrája, szolgáltatásainak színvonala valóban városias legyen. Az ugrásszerű fejlődés 2006-ban kezdődött: a rendszerváltást követő első, a dinamikus fejlődést célul kitűző várospolitikai koncepció, a Batthyány-program tartalmazta a fejlesztések első ütemét, míg a második ütem a Modern Városok Program terveiben fogalmazódott meg.

Érd közel negyven esztendeje kapott városi rangot, ám még a rendszerváltozás után is mint Európa legnagyobb faluját emlegették. A hetvenes években megépült buszpályaudvar és a mellette lévő üzlet, illetve a lakótelep már „városias” volt ugyan, ám ettől függetlenül Érd csendes, alvóvárosi életet élt egészen a 2000-es évek derekáig. A szélesebb spektrumú fejlesztések 2006-ban kezdődtek, T. Mészáros András polgármester megválasztásával: Érd ebben az esztendőben vált megyei jogú várossá.

Az új városvezetés megalkotta a Batthyány-programot, ami lefektette a fejlesztések irányát. Elindultak a nagyobb infrastrukturális és intézményi beruházások, kiaknázva az EU-s pályázatokban rejlő lehetőségeket: Érd azon városok egyike lett, amely a lehető legtöbb uniós forrást hívta le.

A Fidesz–KDNP-s városvezetés nagy hangsúlyt helyezett és helyez az oktatási, nevelési intézmények felújítására, bővítésére, és az óvodák, bölcsődék modernizálása sem maradhatott el.

Az egészségügyben is jelentős változások történtek: a szakrendelő egynapos sebészettel és új funkciókkal bővült, valamennyi háziorvosi rendelők átalakították, felújították, az orvosi ügyeletet szintén egy felújított épületbe költöztették.

Átalakult a városközpont: kiépült a Pelikán sétány, a főtér, megszépült a Gesztelyi-ház, ahol galéria működik, kialakították a Magyar Földrajzi Múzeum tetőterét. A Felső utcában új parkolókat hoztak létre, a Művelődési Központ mögötti területen pedig tavaly nyáron alakítottak ki parkolóhelyeket.

Új csomópont épült ki a város nyugati kapujánál, a Bem térnél, az autópálya le- és felhajtójának átépítésével párhuzamosan. Bevásárlóközpont, új postahivatal szolgálja most már az itt lakók kényelmét, és elkészült az új közösségi ház is könyvtárral és kulturális programok megtartására alkalmas közösségi térrel.

Fellendült a sportélet: átadták az Arénát, ahol nemcsak az ÉRD kézilabdacsapata lelt otthonra, hanem a birkózók, úszók és vízilabdázók képviselői is.

Érd - Aréna

A városvezetés szintén kiemelt figyelmet fordított a közbiztonság növelésére: a polgárőrség és a rendőrség munkájának támogatásával, a térfigyelő kamerák kihelyezésével sikerült pozitív eredményt elérni.

Az elmúlt esztendők vitathatatlanul legnagyobb beruházása az egész várost érintő csatornázás volt – a projekt keretében mintegy ötven kilométernyi új aszfaltút is kiépült. Nem ez volt az egyetlen „vizes” projekt: új vízelvezető rendszert kapott Erzsébetváros és megújult Érd ivóvízhálózata is. A város közvilágítását is fejlesztették: minden izzót környezetbarát és energiatakarékos világítótestre cseréltek. A hulladékszolgáltatást is megreformálta a város, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével és az új gyűjtőedények kiosztásával.

Az elmúlt tíz év fejlesztései nem értek véget: a Modern Városok Program keretében folytatódik tovább Érd gazdasági, intézményi és infrastrukturális fellendítése. A 64 milliárd forint kormányzati támogatás mellett az európai uniós VEKOP-programból 11 milliárd forint áll Érd rendelkezésére, ezen kívül az érdi vállalkozások különféle fejlesztési forrásokra is pályázhatnak.

A Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházások tervezési szakasza 2015-ben kezdődött, 2017-ben pedig elindult a kivitelezés.

A szociális ellátás is teljes egészében átalakul a városban: komplex szociális és gyermekjóléti intézmény épül, otthont adva családoknak, időseknek és hajlék nélkül élőknek egyaránt.

Az infrastruktúra fejlesztése sem zárult le a csatornaprogrammal: az egész város vízelvezetését érintő program indult el az idén, melynek keretében két záportározó is megépül. Az érdligeti tározó munkálatai már megkezdődtek; 2018-ban a papi földeken már szabadidőpark várja a látogatókat.

A Modern Városok Program keretében megújulnak a gyűjtőutak, nagyobb csomópontok is, és megépül az a vállalkozói falu, amely – a városhoz befolyó adóbevételek révén – biztosítja majd, hogy a fejlesztések fenntarthatók és folytathatók legyenek, és Érd ne csak nevében, hanem szolgáltatásai, a nyújtott életminőség révén is megyei jogú város legyen, megőrizve kertvárosi jellegét.

***

Érden érdemes!

A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le. A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik a 2000-et.

Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.

Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség is fogadja.

A város népessége a 20. század kezdete óta folyamatosan és nagy ütemben növekszik. 1990 és 2011 között mintegy 20 ezer fővel, közel másfélszeresére nőtt.

A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ-Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével.

***

26 milliárdból fejleszt Érd a Modern Városok Program keretében

„Az érdi szolgáltatások színvonalát szeretnék emelni abból a 26 milliárd forintos fejlesztési támogatásból, amelyet a Pest megyei város a Modern városok program keretében odaítélt 64 milliárdból eddig megkapott” – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Csepreghy Nándor elmondta: Érdnek erre az évre csaknem 18 milliárdos támogatást, 2018-ra pedig 8 milliárdot ítélt meg a kormány a város egészségügyi és oktatási intézményeinek fejlesztésére.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az említett fejlesztéseken túl az ipari park kialakítása lesz még fontosabb beruházás, erről a kormány az augusztus végi ülésén hoz végleges támogatói döntést. Közölte: a kormány tervei szerint Érd 2022-re akár 130 milliárdnyi fejlesztési támogatással lehet gazdagabb.

Aradszki András
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: minden érdi polgárhoz el fog érni ezeknek a beruházásoknak a haszna.”

***

Látnivalók Érden

  • Kakukk-hegy
  • Az Érdi-magaspart
  • Fundoklia-völgy
  • Harangjáték
  • Szent Mihály-templom
  • Minaret
  • II. Lajos emlékmű
  • Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája
  • Magyar Földrajzi Múzeum
  • Kutyavár
  • Fenyőerdő
  • Beliczay-sziget

Érd testvérvárosai

  • Lengyelország Lubaczów, Lengyelország
  • Egyesült Királyság Poynton, Egyesült Királyság (Anglia)
  • Románia Szászrégen, Románia
  • Szlovákia Léva, Szlovákia
  • Szerbia Szabadka, Szerbia
  • Kína Hszücsou, Kína

***

Kultúra újragondolva: Érdi Napok és ÉNFESZT

ÉRD hagyományteremtő rendezvénysorozata az Érdi Napok (ÉN), amikor zenével, koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi és színházi előadásokkal, valamint képzőművészeti és egyéb kulturális programokkal (pl. Szüreti Mulatság és Utcabál) készül a város az érdeklődők számára.

Az ÉNFESZT, az Érdi Napok nyitófesztiválja minden évben számos újdonságot tartogat a látogatók számára, hiszen újfajta megközelítésből, megújult koncepcióval, fiatalos lendülettel, kivetítőkkel és igazi kulináris ínyencségekkel várja az érdieket és a nem érdieket egyaránt. A szeptember eleji rendezvénysorozat nem titkolt célja ugyanis a színvonalas és széles programkínálat mellett a szélesebb közönség felé való a nyitás az éppen aktuális trendeket követve.

Persze a megszokott programelemek (a délelőtti gyerekműsorok és foglalkoztatók, valamint a délutáni, illetve az esti koncertek) és a tűzijáték minden évben a nyitónap sarokpontjai.

 Az Érdi Napok és az ÉNFESZT programjai ingyenesen látogathatók bárki számára.

A bő egy héten át tartó műsorsorozat az Érdi Jazzfesztivál utolsó szabadtéri koncertjével ér véget.

Boros Emese - Dunapart


Vissza